Magamról

Saját fotó
Hungary
"Ázott köpenyét kölcsön adta rám az ég. Ronggyá nyűtt cipőm, amíg bírta, vitt feléd. Éjszakák sűrűjén vágtam át, A fényes izzó nap tüzét arcomon hordtam szét. Gyöngyház színű tengeren, Könnyű csónak szállt velem. Most újra, újra itt vagyok, Napot hoztam, csillagot. " /OMEGA/

2011. február 10., csütörtök

Átölelnélek




Átölelnélek
ha
kereshetnél
Átölelnélek
ha
szerethetnél
Átölelnélek
ha
várnál
Átölelnélek
ha
látnál
Átölelnélek
ha
tehetném
Átölelnélek
mert
szeretném
Átölelnélek
ha
lehetne
Átölelnélek
mert
szeretlek!
Átölelnélek, körbefonnálak,
mint a langyos eső, körbefolynálak
Ha valaha egyszer, Soha országban, találkoznunk
Lehetne...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése