Elmentél csendben, és én csak álltam.
Meg sem próbáltam kérni,
hogy maradj.
Menj hát!
Intek vérző szívvel.
Légy mással boldogabb...
Vidd magaddal
lelkem melegét az útra!
Tudd, hogy bármikor,
ha jössz újra,
megpihenhetsz
- nálam -
Magamról
- Edo
- Hungary
- "Ázott köpenyét kölcsön adta rám az ég. Ronggyá nyűtt cipőm, amíg bírta, vitt feléd. Éjszakák sűrűjén vágtam át, A fényes izzó nap tüzét arcomon hordtam szét. Gyöngyház színű tengeren, Könnyű csónak szállt velem. Most újra, újra itt vagyok, Napot hoztam, csillagot. " /OMEGA/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése