Nyári viharban
pillangószárny rebbenést,
hiába várok
+
Magányos élet
kékmadár kereséssel,
lassan eltelik
+
Elvirágzott már
szép cseresznyevirágom,
szívem ottragadt
+
Sötét szobámban
átsóhajtom életem...
Ne gyere velem!
+
Hulló könnyeim,
sorsom lapjai között
gyöngykalárisok.
+
Elindulok hát,
viszem szorongva lelkem.
Szívem a Tiéd...
+
Kezemben tartom
aprócska világomat.
Egyedül nehéz.
+
Szívem megremeg,
fejemet lehajtottam.
Üres a lelkem...
+
Decemberi fény,
jeges didergéssé vált.
Múlik az időm...
+
Ma lekottáztam
életem dallamát... hát,
rövid nóta lett.
Lágy szellő hátán
vitorlázik az élet,
pitypangernyőkön...
*
Zöld lombsusogás
mesél a jeges télről,
csendben sóhajtva...
*
Locsogó patak
rohan a folyó felé,
tavaszi csókért
Lelkem húrjain,
friss akkordok zendülnek,
Megérintettél...
***
Szemed tükrében,
bámulom új arcomat,
Szép a mosolyom...
***
Csodák élednek...
Remegő pilláimon,
hajnali harmat.
xx
Kopogtat a tél
Tarka koronás őszünk
utolsót kacsint
++
Csendes éjjelen
csillagnyáját terelve
sétálgat a hold
xx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése