Áldozatot már hoztam a múltban
Özönvizet is éltem már át
Vágyat arattam kacéran mosolyogva
Fénykoszorúba fontam a mát
Most aratom le a régi világot
Szólnak a dobok, mikor
kínomban kiáltok
Senki se hallja
a szívem
szavát
Magamról
- Edo
- Hungary
- "Ázott köpenyét kölcsön adta rám az ég. Ronggyá nyűtt cipőm, amíg bírta, vitt feléd. Éjszakák sűrűjén vágtam át, A fényes izzó nap tüzét arcomon hordtam szét. Gyöngyház színű tengeren, Könnyű csónak szállt velem. Most újra, újra itt vagyok, Napot hoztam, csillagot. " /OMEGA/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése