Néha elgondolkozom,mit is kaptam azért,amit kénytelen voltam odaadni..Adtam a mozgékonyságom,a régi életem,ami nem volt egy nagy durranás.Meló,gyereknevelés,örökös házimunka..Szürke hétköznapok,sok nevetés,motorozás,kocsikázás,önállóság,szabadságérzés.Apró szerelmek..És most nézzük a mérleg másik oldalát...Kaptam egy állandóan bajos testet,egy tehetetlen kezet,közömbös családot,hűtlen barátokat..DE..Megismertem nagyszerű embereket,megvívtam nagy csatákat önmagammal.Megnyílt előttem,egy olyan világ,amiről nem is tudtam hogy létezik.A virtualitás színes, érdekes világa,amibe belecsöppentem.Világ a világban.Megtaláltam magamban az írás készségét,amivel a lélek érzéseit próbálom leírni.A kreativitásom is kiélhetem,ebben az érdekes tarkaságban.Kedves,érzésekkel teli emberekkel ismerkedem,és olyan barátokkal,akik szeretnek,bár sosem találkozunk talán.Igaz,hiányzik a meleg ölelés,a meghitt percek egy szerelemben,de már nem sírok...Hiszen adtam is,kaptam is...A KAPTAM-mal kell jól gazdálkodnom ezután...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése