"Ázott köpenyét kölcsön adta rám az ég.
Ronggyá nyűtt cipőm, amíg bírta, vitt feléd.
Éjszakák sűrűjén vágtam át,
A fényes izzó nap tüzét arcomon hordtam szét.
Gyöngyház színű tengeren,
Könnyű csónak szállt velem.
Most újra, újra itt vagyok,
Napot hoztam, csillagot. "
/OMEGA/
Mondd..Nem érezted még,hogy ilyen simogató kezekbe tenni a lelked milyen? Érzések,titkok,óhajok,könnyek.. Add át nekem,és meglátod, könnyebb lesz,az a kedves --SZÍVED--
szép vers és a kép is szép..
VálaszTörlés