Azt hittem, az a bánat

Azt hittem az a bánat, mikor elhagy a szerelmem.
Azt hittem, az, ha hazudnak nekem.
Azt hittem az a bánat, ha nekem nincs, ami másnak van.
Azt hittem az ha csalódok a barátokban.

Pedig nem!
Én már tudom!

Az a bánat, ha a szív megáll!
És a lélek egy jelre vár!
Reszketve a sötétség peremén,
Szárnyaljon?
Vagy maradjon még?
Cipelje-e gyenge test súlyát tovább,
Sorsa kijelölt ösvényén!?

MEGÁLLT AZ IDŐ

Az élet megváltozott!
Vélt fájdalmakat rögtön félredobott.
Helyette adott olyan bánatot,
Amely fekete könnyek útján rémülten vágtatott,
- a fény felé -
és
Remegve a földre zuhogott...