Magamról

Saját fotó
Hungary
"Ázott köpenyét kölcsön adta rám az ég. Ronggyá nyűtt cipőm, amíg bírta, vitt feléd. Éjszakák sűrűjén vágtam át, A fényes izzó nap tüzét arcomon hordtam szét. Gyöngyház színű tengeren, Könnyű csónak szállt velem. Most újra, újra itt vagyok, Napot hoztam, csillagot. " /OMEGA/

2010. december 14., kedd

Ölelésedben




Csak ölelj meg, tárd karod felém
Kell hogy bújjak hozzád
A vágyad kell!
- hogy csak én lehetek az, aki pont odafér -
Szoríts magadhoz
- hogy a tested rám tapadjon -
Teljesen betakarjon
Két karom körbefonjon
Ha a szám, a szádhoz ér, felejts el mindent
Legyek csak én!
Veled elfelejtem, mily kemény az élet
Ne engedj el soha!
NÉLKÜLED... félek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése